Vasas Tamás versciklusa: Lazarus-darabok

  Kétszáz méterig bírni   csak azt mondtam hogy elméleti viták helyett arról hogy a glóbusz cölöpökön  áll vagy lebeg vagy atlasz tartja  beszélhetnénk másról is eléggé avítt  téma ez nekünk akikre bármi is vár  a végén előtte vagy közben nagyon  is lehetünk csótányvacsora erre  széttörtek egy sörösüveget  a fejemen gondoltam ezt a finom  jelzést […]

Tovább olvasom


Tóth Benedek Ernő: A taxiban

A taxiban Zsúfolt a tömegközlekedés Kívül belül ítélet idő Kétségbeesetten menekülök egy kényelmes megoldás felé Nyílik az ajtó Beszállva mint olcsó parfüm csap meg a visszapillantón himbálódzó illatosító bűze Puha kárpit kényelmes ülés felszínes elegancia prémium érzet Feledteti a taxin kívüli világot és az óra kérlelhetetlen pörgését hi-end soundon megszólaló retró rádió tartalmasnak tűnő beszélgetés […]

Tovább olvasom


Nagy Márta Júlia: A január lelke

A január lelke A január lelkéről élcelődtünk a képzelt barátommal, a sokadik elhagyott plüss, amibe belebotlottunk, unalmas volt, már nem akartuk hazavinni és kimosni. Ő könnyedén lebegett a betonkockák felett, átsegített a botcsinálta buktatón – ha nincs is anyagod, legalább van neved – talán ezért tűröm el, sőt várom esténként a pehelysúlyú, áttetsző öleléseket. A […]

Tovább olvasom


Csoboth Dorka: A táplálék útja

A táplálék útja   I. áthúzod a saját szemeden  de van olyan is hogy megtoldod eggyel rásegítesz az ujjaddal a testkul- túra virágzik zsong  nem engedheted a tápanyagokat  főként a talajzsírban oldódót  feljönni  ha kell feküdj hanyatt semmiképp ne nyisd ki  a szád ha kell is  és áthúzod a saját szemeden  magába hurkolod a táplálékláncot […]

Tovább olvasom


Katona Ágota versei

Piroslámpa Mozdíthatatlan kés a kezedben, megdicséred az utcám. A végén ékszereket árulnak, omladoznak a házak, két  vakablak nyitottnak látszik, egy sínpár összeér. Megtanulom élvezni az optikai  illúziót, a kontrasztok vibrálását, ahogy végigsimítod a mellem, és a bal és a jobb között törekszel a változásra,  a csontkemény felém. #decayedbeauty #opticalillusion #anyajegymellen   Képeskönyv, szélső utca Bársonyborítású […]

Tovább olvasom


Vados Anna: Prés

Prés   október   A kút fenekén át bevetett ágyba zuhanok. Az öreg boszorkány ül a szélén. Mosolyog. Tehát hazaértem.   „Fent, a mezőn láttam azt a nőt kitárt karral, hátravetett fejjel, szájából varjak tolakodtak az égre, nem lehetett hallani, csak a verdesést.”   A boszorkány figyel. „Mondd tovább.”   „Tudom, hogy mire a felszínre […]

Tovább olvasom


Kovács-Lőczi Zsolt: Elengedni a végtelen két végét, mert hideg

Elengedni a végtelen két végét, mert hideg azon is tűnődnöm kell, tűnődés közben mit szalasztok el; hogy nincs elég idő, s míg ezt kimondom, az-az idő is elvész így fogy el – még csak nem is lassan – a ráncok oltárán a tett az elmúlás zsákjában a búcsú… egy ajtó kinyílik, egy másik kiszakad, leolvadnak […]

Tovább olvasom


Maros Márk: Előadás

Előadás A színpadon félhomály,  üres szavannák, fagyos  gleccserek és iszonyú esőerdők mindenütt,  középen barlang, amit  fehér márványoszlopok vesznek szépen körül,  egy hajó a háttérben  már felkészülten úszik, bal oldalt lassú szekér, jobb oldalt díszes hintó,  egy kereszt a sarokban,  szegek elszórva a padlón, a díszletek takarásában  már készen áll a gőzgép,  és egy forradalom zaja  […]

Tovább olvasom


Rumi Enikő: Siker

Siker Rádébredni nem olyan mint magamra, az sima ügy: alacsony vérnyomás, már-már halálvágy, de főleg élet, enyém. Vannak napok – szerencsére már csak órák – mikor elvész a kontinuitás aközött, aki mindig voltam, és a szerencsétlen kislány között, akibe száműztem ezt a női testet, aki minden félelmet beteljesített. Ráébredni erre; rádébredni felületesen, sok elpazarolt év íze (nem […]

Tovább olvasom


Bánki Éva: Ami örök

Ami örök Egymagam a múzeumban. Zárás előtti percek. Utolsó, lassú séta. És látom, már mindenki alszik a festményeken. Bíbor trónszékén a király, selymes ágyán – mint mag az őszibarackban – a híres kurtizán, és még Keresztelő Szt. János is nyitott szemmel alszik, miközben az álmodó tömeg, férfiak és nők a lábánál hullámzik. Fölöttük a nap […]

Tovább olvasom