Völgyi Anna: előre szóltam

előre szóltam

az előétel lehet az enyém, meg
a középhegység, és csak a kötél feléig mászom,
tegnap is elmerültem a bójánál,
feladhatnám, mégis megkapaszkodom
a túloldalon,
ott, ahol állsz, avar roppan, az ösvényen talál meg
az önbizalom: szavaim ha kicsíráznak,

biztonságosabb a lövészárok, akkor is
széthajtom a leveleket, óvatosan
hiába fütyülnék, nyakam ég,
sóhajom elnehezül, mennyi málna,
nézd, mind a tiéd,
szabad alacsony ágakba csimpaszkodni?

az almákat is leszakítom, héja
egyiknek arany, kéred? odanyújtom,
nem tudja meg senki, énekelve gabalyodhatunk
tövisekbe,
így némán,

láthatatlanul nem pusztulunk el,
előre szóltam, gyere, úgyis csak
a madarak látnak.

 

 

 

Völgyi Anna: 1991-ben született, biológus PhD hallgató. Szereti a nyarat, a sajtos pirítóst, és rossz a zenei ízlése.

 

 

 

A borítókép forrása: CsiribuszBlog