Pencs Attila: Hidegzuhany; Gőz

Pencs Attila    Hidegzuhany  27 szög van a fürdőszobád küszöbében onnan két és fél másodperc a vécé  hajszálad az ülőkén DNS-t lopok hogy sokszorosítsalak csak tudnám minek a vécéről a csapba hamuzok a kádból a csapba vizelek sosem növök fel? lehet hogy már csak a fogmosást szeretem üveges mentol marja szét a szánkat ez a […]

Tovább olvasom


Arc odafelé; Szóró; Ezzel a négy szakaszjelleggel én most – Radnóti Ádám versei

radnoti adam

Radnóti Ádám     A szerző 1998-ban született Tatabányán. Egy zöld iskolai füzetbe kezdett verseket írni. Azóta megjelentek szövegei az Új Forrásban és tagja lett a Háttérzaj csoportnak.                             Arc odafelé Mindent lát, ha az arcát odafordítja és megállnak olyankor a vizek […]

Tovább olvasom


Károly Dorina visszatér: Január; Zajban a csend – versek

Károly Dorina 1996. szeptember 26-án született. Szőcén nőtt fel. 12 évig néptáncolt. 2015-ben érettségizett a Szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban. Tanult a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán angol-magyar tanári képzésben. Jelenleg az ausztriai Karl-Franzens Universität nyelvészeti alapszakján van (Graz). Többször is megfordult már nálunk.    Január  Olyan a január mint egy áthidalhatatlan távolságú magasrepülés alulról-felülről fehér élő […]

Tovább olvasom


Paál Marcell Hesperus versei: Hideg; Visszakezdés

Paál Marcell Hesperus   Hideg Ködmönt húz a hóka tél, kívül-belül pára leng, duruzsol a sarki szél, hajnalban alkony dereng, úttalan a megszokott, ösvényt rejt a kósza köd, fejre állt alakzatok, minden szabály elszökött, lelépett a sosemvolt, eltervezett boldogság, álcád az, ki megrabolt, itt maradt a hű kórság, teher lett az ifjú báj, berozsdált a […]

Tovább olvasom


Murányi Zita versei

1982-ben született Budapesten. Első kisregényéért, mely 2003-ban Tükörpalota címmel jelent meg a Stádium Kiadó gondozásában, Bródy-díjban részesült. 2007-ben jelent meg második regénye (Duplapu). Első verseskötete, a Csillag 2015-ben látott napvilágot az Equinter Kiadó gondozásában. Versei jelentek meg egyebek között a Műútban, a Mozgó Világban, az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban, a Bárkában, a Népszabadságban. Murányi […]

Tovább olvasom


Metz Olga Sára versei

Olga 1987-ben született Párizsban. Költő. A Vörös Postakocsi Online felületén, illetve a Napút és Ezredvég folyóiratokban publikál.  Metz Olga Sára a szerelem meghatározása                     (Bukowski átirat)   a szerelem orgyilkos aki feléd oson a sötétben a szerelem 36 órán át vajúdó nő a szerelem az utolsó korty levegő mielőtt elnyelnek a mélyvizek a szerelem A Legyek […]

Tovább olvasom


Milbacher Dániel versei: gyűrött dolgokból; Hajnal; Marad

Milbacher Dániel

Dani 18 éves, egy pécsi gimnázium végzős diákja; Kővágószőlősön él. Rendszeresen szlemmel.   gyűrött dolgokból a kezemben gyönyörű képek, a papíron csak absztrakt sorminta, ritmusosan ismétlődő motívumok, lehányt karácsonyi szalvéta egy hitevesztett értelmiségi család asztalán, ujjnyomok a narancsleves borospoharakon. nehéz így festeni, kiszáradt tempera, törött a tubus, a lepattogzó por összefogta az ujjaim, nyomot hagyok […]

Tovább olvasom


Bíró Tímea versei

(1989, Szabadka) Csantavéren nőtt fel, a szabadkai Népszínház dolgozója, valamint a Magyar Szó munkatársa, mivel újságíróként tevékenykedik a Képes Ifjúság című mellékletnél. A Szab-way színházi szervezetnél művészeti titkár és közönségszervező. Publikált többek között a Magyar Szó Kilátó rovatában, illetve a Híd, az Irodalmi Jelen és az Ex Symposion folyóiratokban. Bíró Tímea   Anyátszülés ma is […]

Tovább olvasom


Girhiny Anna versei

Girhiny Anna

Girhiny Anna   Paroxat Üres a fürdő. Az ablakfát rágja a termeszed. Fulladó molylepkék naftalinkoszorút készítenek. Sistergő izzószál: fényhiány, sérült  kimenet. Ha lennének  szerveim, fordítva írnám a kádra a neved. Kiborult a Rivotril, még hasonlít rád, amit elképzelek.   Önarckép Gyufavégen foszforos káoszom, fejem koppan a füstpárkányokon, egy konyhakés hever a betonon: tíz centi fém, […]

Tovább olvasom


Szabó Balázs versei

Szabó Balázs

Szabó Balázs   kezdjél tiszta lappal … az enyém önradíroz tollam eke vonalai sápadnak mégis elbújsz a barázdákba titkolózva mint egy holttest   ez az érzés miközben szerettelek feltártál, anatómiailag megfoghatatlan … csapok nyílnak a műtéti sebeket más varrja össze kezedből kitéped ereimet a pirosat a kékeket lekapcsolsz magadról először fényképekről tűnök el mint a […]

Tovább olvasom