Kovács Balázs versei

helyszínlelés   mikor az enyves égerfák már magasabbra nőttek, mint a templom, már egy ember sem lakott a faluban. mikor a toronyban énekelve fészket rakott az első fecske, és először beleivott egy egér a szenteltvíztartóba, mikor először talált egy meztelencsiga a harangbordában menedéket, mikor a régi ösvényekre visszatértek a szálkás pajzsikák,  a kutyabengék, a kányabangiták, és sajátot gyúrtak ki a hódok és a gímszarvasok, […]

Tovább olvasom


Szigeti Alex: boncasztal; gerincműtét

boncasztal   itt fekszel. tested ép, mint egy frissen gyártott üveglap. mind a százhetvenvalahány centimétered a boncasztalon. békésebb vagy most, mint valaha. halálodra már nem emlékszem. nem lehetett erőszakos, csak ennyit tudok. és az időpontot: 5:02. szemeid tekintete azóta gránittá ért. ajkaid percről percre gyorsabban halványulnak. hamarosan beindul az ősz. itt az ideje nekikezdeni. szappan, […]

Tovább olvasom


Szerda Balázs: alma; hiéna

alma elfogadni az almát a kígyótól mohón hörögve harapni vérszínű testébe vicsorogva röhögni amikor húsa roppan a sötétben a párnába erjedt borgőzt lehelni simogatónak érezni a fal hidegét belül üvöltve nehéz csendet erőltetni magunkra csukott szemmel bukni a nem szabad tavába levegőért sem jönni fel utána ujjakba kapaszkodni hogy a váll szakadjon ki egy mozdulatban […]

Tovább olvasom


Tarpai Zsófia: Harangok vonulása; Lassan öregszik a május

Harangok vonulása Hervay Gizellának   Ma kedvem volt kiülni a filagóriára. A Nap és én pont egy szögből sütöttünk egymásra. Azon gondolkodtam, miért készítenek még ma is gyékény kosarakat. Sokakat gyötör az antikvitás, akiket gyötör, azok tudják csak, hogy visszanyúlni érte nem lehet. Ilyenkor látom meg, hogy mennyire szép a kert, mikor a megizzadt gazok […]

Tovább olvasom


Két részlet Piros Vera megjelenés előtt álló (verses) regényéből

  Eltévesztettem, drágám (Egy házasság anatómiája)     Tizenhetedik bejegyzés, Leó elégedett az új kanapéval. Dizájn kanapé. Azt mondja, Jancsó ült rajta egy topmodellel az Octogon címlapján. Naná, hogy egy topmodellel, naná, hogy a Jancsó. Gurulós. Nincs egy fix pont. Semmi sem biztos.     És így, milyen? Nem tudom, talán, ha az asztalt a […]

Tovább olvasom


Bánki Benjámin: hat; isteni gondviselés

hat  a nappalink hat üvegablak.  mindig úgy képzeltem,  hogy ide belát az isten.  kívül madártetemek,  belül bűn és bűntudat,  középen a csillogó felület.   imádkozni járok esténként  az átriumos helyiségbe.  az éjszaka pontosan jön,  ugyanazt mondom és  ugyanoda fordulok.   nénike lettem. ősz hajú.  fejkendős és menthetetlen.  aki falun a házak előtt elsuhanó autókat figyeli, az országútról […]

Tovább olvasom


Maros Márk versei

Patkányfogó  Évszázadokon keresztül hordtam  a pestist keletről nyugat felé,  apró lábaimmal vetetlen földeken,  rettentő hosszú csatornákban és  kifürkészhetetlen helyeken egyaránt kellően gyorsan suhantam, hisz  sosem értek utol, ősi ellenségemnek,  ki felvette velem a harcot, sok  bosszúságot okoztam a nehéz  történelem során, magam vagyok  a túlélés és a bizonyosság, mert jól  tudom, hogy sosem tűnők el, […]

Tovább olvasom


Vasas Tamás versciklusa: Lazarus-darabok

  Kétszáz méterig bírni   csak azt mondtam hogy elméleti viták helyett arról hogy a glóbusz cölöpökön  áll vagy lebeg vagy atlasz tartja  beszélhetnénk másról is eléggé avítt  téma ez nekünk akikre bármi is vár  a végén előtte vagy közben nagyon  is lehetünk csótányvacsora erre  széttörtek egy sörösüveget  a fejemen gondoltam ezt a finom  jelzést […]

Tovább olvasom


Springer Barnabás versei

Dolgok messziről  a távolság szépíti térkép-táj egy repülőablakból az apró hibák eltűnnek egy város távoli fényei kilátó a hegy tetején hegy a kilátó tetejéről egy fehér madár az út egy összeomló épület lángjai hajók egy tavon a távolságot szeretem, közelről kihunysz.   Lullaby Sötétben fonódik össze egy test és egy test hiánya. Mellettem fekszik a […]

Tovább olvasom