Dobozvilágok

Írta: Vajdics Anikó Vannak álló, mozgó és hordozható dobozok. Az álló dobozok egy része a hideg elleni védelmet és a biztonságos, nyugodt pihenést szolgálja. Az ilyen dobozok különböző méretűek lehetnek. Vannak egészen nagyok, égbe nyúlóak, amelyekben sokan elférnek egyszerre, s vannak kisebbek, amelyekbe legfeljebb csak páran húzódhatnak a hideg ellen. Összefoglaló néven nevezzük most mindegyiket […]

Tovább olvasom


A létezés jogán

Írta: Ábrahám Erika Lucának, Enikőnek, Vietnek Megvettem a könyveket. Negyvennyolc kitűnő lett, nem nagy sztori, sőt, ha hozzáteszem a jutalomkönyvek várható sorsát, ugye, egészen illuzórikus, hogy nem rálegyintve, darab-darabra vásárolok, hanem személyre szólóan Lucának, Enikőnek, Vietnek. Megvan a kincs, jövök ki a Kökiből a súlyos csomagokkal, büszke vagyok magamra, az elmúlt hónapban leküzdöttem a pénzügyi […]

Tovább olvasom


Remete

Írta: Gaál-Nyeste Katalin Óriási tündöklő csillag hullott le az égből. Estére legyen pénzem kajára. A nyál azonnal összefutott a számban. Nem volt íze. Tapadós volt és büdös. Elcsesztem. Gondolhattam volna arra, hogy legyen pénzem piára. Mégegy csillag. Kisebb. Megvan a pia. Aztán mégegy és mégegy és mégegy. Nem győztem újabb és újabb kívánságokat kitalálni. Holnap […]

Tovább olvasom


Hová megyünk?

Írta: Ábrahám Erika Nem gondoltam, hogy ekkora a baj. Azon az estén újhold vágott rést az égen, és sarjadt az élet. Terápiás sétám vége felé jártam, épp megkötöttem aznapi alkum a világgal, a dolgoknak gyökere, törzse, hajtása nőtt, a képzelt pohár tartalmának fele épp nem hiányzott, lépteimnek, az utcakövek rendjének ritmusa lett, rég nem tudtam […]

Tovább olvasom


Tiltott zóna

Írta: Vajdics Anikó Ha jó keresztény akarsz maradni, kamasz gyermekeid szobáját kezeld fokozottan veszélyes területként. Fogadd el, hogy neked oda tilos a bejárás. Ha mégis arra akad dolgod, például egy ártatlannak tűnő, de ellenállhatatlan késztetésnek engedve ki akarsz ott szellőztetni, amíg a gyermekeid iskolában vannak, az Isten sem óv meg attól, hogy kibillenj a monoteista […]

Tovább olvasom


Kesztyű és pizsama

Írta: Perdy-Fazakas Brigitte Kolozsvári bőrkesztyűt árul a festett fekete, piros füs-kabátban a Fehérvári úton. Finom bőr, a szép hölgynek! Köszönöm, nem – fordulok ki a közelgő kesztyűerdőből. Lassul a léptem s kezd összeszorulni a gyomrom. November van. A tél hideg lehelete az aszfalt repedéseiből kúszik fel és keveredik a meghittnek tűnő, közelgő karácsonyi láz meleg […]

Tovább olvasom


Turbék

Írta: Balogh Ádám Évekkel ezelőtt váratlanul összefutottam egy barátommal, nekem szabadnapom volt, ahogyan neki is, nem sietett haza, hát vettünk két palack bort, egy kiló kenyeret, két szál kolbászt, meg egy üveg savanyú uborkát és kiültünk fogyasztani a vár alá, ahol csak egyetlen madár járt, egy tépett galamb, miért is ne csemegézzen velünk, elédobtunk egy […]

Tovább olvasom


Ami elment

régi bútor

Írta: Ábrahám Erika Van egy kép, apám karján ülünk, két kislány, férfiölben, alattunk karszék, az a bizonyos, amit ’56 őszén csak késve szállított a Dohány utcai kárpitos, történelem-járta bútorok közé születtem. 1968. fer. 25. áll a kép hátulján anya kézírása, fél éves sem vagyok a megállított pillanatban, nővérem kicsivel több, mint kettő, apa negyvennégy. A […]

Tovább olvasom