Gerzsenyi Gabriella: Kutyafuttató

Kutyafuttató Az eső hajnaltól zuhogott. A borús ég miatt különösen sötét volt még fél hét tájban is. Jól gondolta előző este, hogy felesleges a zsalukat becsukni. Ahogy haladunk az ősz dereka felé, egyre feleslegesebb. Első bosszúsága gyorsan elpárolgott, mert eszébe jutott: tulajdonképpen jól jön most a víz a földnek. A nemrégiben feltöltött kerti tó is […]

Tovább olvasom


Massimiliano Piccolo: A város felett – Sokcsevits Judit Ráhel fordítása

A város felett                 Az egész társasház a repülő macskaként ismer. Olyannyira híres vagyok, hogy a liftben keletkező kínos csend megtöréséhez én vagyok a leggyakoribb beszédtéma. Még az is előfordul, hogy az izgatott lakógyűléseken én vagyok az első napirendi pont.             Műugró karrierem során – többé-kevésbé szándékosan – úgy kilencszer vetettem le magam […]

Tovább olvasom


Gerzsenyi Gabi: Apad a víz

Apad a víz Közelebb húzódott Ilonkához, hogy ne süssön szemébe a nap. Nagyjából negyedóra múlva a hársfák lombja végleg árnyékot vet majd a medencére. A vizet csak fél hét után kezdik leengedni, Ilonka addig úgysem mozdul. Amióta a felesége is rokkantnyugdíjas, ragaszkodik hozzá, hogy hetente legalább két délutánt a fürdőben töltsenek. Szentül hiszi a tájékoztatóban […]

Tovább olvasom


Szerencsés Dániel: Ist das die Magazinstrasse?

Ist das die Magazinstrasse?   Odabent az öregotthonban olyan jó meleg volt. Itt kint a Hoffmanstrassen hideg van. Onnan tudom, hogy ez a Hoffmanstrasse, mert láttam a táblát. Emlékszem erre a környékre a fiatalságomból. Akkor még Horst-Wessel-Allee volt a neve. De már nem olyanok a házak, mint akkor. Régen virágok voltak az ablakokban és nagy, […]

Tovább olvasom


Szőnyi Judit: Bizonyíték, hogy istenek nem léteznek

Bizonyíték, hogy istenek nem léteznek Adriánt jóravaló, derék fiatalemberként tartották számon. Ebben többé-kevésbé mindenki egyetértett, még a főnöke is, aki szerint az egyetlen probléma Adrián kétes családi háttere volt. Bácsikáját nyakon lőtték Aradon, és a szülei sosem tudták bebizonyítani, hogy csupán baleset érte a férfit, miközben a valódi bűnösöket citálta a vesztőhelyre. Hamar elterjedt ugyanis […]

Tovább olvasom


Tóháti Zsuzsa: Lecke

Lecke Mama elküldte a bátyámat tejért egy nappal azután, hogy megérkeztünk a faluba. Papa biciklijével tekert végig a szűk utcán estefelé, és mielőtt bekanyarodott volna a bolthoz vezető sikátorba, az utca végén meglátta a bozótost. Kiserdőnek nevezte el. Igazi dzsungel, egymásra nőtt bokrok és fák, méteres fű mindenütt, az erdő mögött pedig egy omladozó ház […]

Tovább olvasom


Szűcs Anna Emília: Élek

Élek Ott ül a szoba közepén abban az undorító, zöld pulcsiban, soha le nem rohadna róla. Azt mondja, a Karcsi bácsitól kapta még egy hónappal ezelőtt, muszáj hordania. Megkérem, hogy pontosan középre feküdjön, de nyilván nem sikerül neki, a fél teste lelóg jobbra, ettől kaparni kezd a torkom, mint mindig, mikor aszimmetrikus dolgot látok, aminek […]

Tovább olvasom


Bodoni Csenge: Lopott játszma

  Lopott játszma Ránt rajtam egyet, így még erősebben szorul a bilincs a kezemre. Először hideg volt a fém, ahogy a bőrömhöz ért, de hamar átvette a testhőmérsékletemet. Nem csodálom, hevesen vert a szívem, és úgy folyt rólam a víz, mintha egy szaunából rángattak volna ki. Talán a bámészkodók tekintete melegített fel ennyire. Bár arcomat […]

Tovább olvasom


Iványi Blanka: Ikertelefon

Ikertelefon Reitenberg Imréné meghalt. Szép májusi nap volt, a legyek már finoman megszállták a Garay téri piacot. Mikor a fentnevezett öregasszony nájlon szatyrát cibálta volna elő koszlott, fekete ridiküljéből, e mozdulatsor annyira elvonta a figyelmét, hogy szórakozottságában egy kisbusz elé lépett. Az ütközés koránt sem lett volna halálos kimenetelű, tekintettel a jármű sebességére, mely épp […]

Tovább olvasom


Szabolcsi Alexander: Népszínház utca 2.

Népszínház utca 2.   Nézem, ahogy a ketchup hosszú, keskeny utcát vág az olajon, úsznak rajta a csikkek, majd a csatorna rácsai között eltűnnek. A számban érzem az ízét, poros kátrány remegés, csalamádé és darálthús. A pogácsa lassan szívja magába az olajat, a savanyúság szálakban áll körülötte, a hús pedig, mint egy kis sziget az […]

Tovább olvasom