Adventi ajánlósorozat: Fenyvesi Orsolya: A látvány / Kommentárok meg nem írt versekhez

A kötet már felépítésében is különleges: az oldalpárok bal oldalán verskezdeményeket, a jobbon pedig a hozzájuk írott kommentárokat olvashatjuk, a szerző társalkotónak invitálja az olvasót, hogy segítségével valahol a két oldal között, virtuálisan szülessen meg maga a vers. Nemcsak a kötetkompozíció rendkívül kreatív, a befogadó egy végtelenül tágas, szabad térben találja magát, ahogy belemerül a […]

Tovább olvasom


Reményi József Tamás Új névjegy című műsorának vendége Szabó Imola Julianna

 A magyar irodalmi élet két különleges egyéniségének gondolatcseréje mellett Szabó Imola Julianna régóta várt, 2019-ben megjelenő harmadik kötetéből is ízelítőt kapunk: a szerző két verset olvas fel az ezidáig teljesen publikálatlan verseskötetből. A beszélgetés a Magyar Katolikus Rádió honlapján, az alábbi linken visszahallgatható: https://www.katolikusradio.hu/archivum.php?firstaudioid=13&mev=2018&mho=12&mnap=16&mora=13&mperc=30&fbclid=IwAR3H7v7CHa0ubQgFNed4hmJa-dDXKTvFY_fizQD7Ccymmw_HfVcsK8UySZk   Illusztráció: Szabó Imola Julianna: Mesék máshogy

Tovább olvasom


Adventi ajánlósorozat: Izsó Zita: Éjszakai földet érés

Izsó Zita harmadik verseskötetében, az Éjszakai földet érésben egybeolvadnak a múlt és közelmúlt háborús történései, a meg nem született gyerek, és az elveszített családtag miatti gyász érzése, generációkon átívelő, és személyes traumák. Különösen nagy erőt ad a szövegeknek, hogy egyensúlyt teremtenek egyéni és kollektív sors között, különleges, éteri szépségű képekben beszélnek erőszakról és brutalitásról, egyéni […]

Tovább olvasom


A szódalo(l)vagló – Parti Nagy Lajos szerelem- és költészetfelfogása

Parti Nagy Lajos szövegei közül a magyar posztmodern líra egyik alapművének tekinthető az 1990-ben megjelent Szódalovaglás című verseskötet, melyet életműve gyújtópontjának, origójának szokás nevezni, mivel újraértelmezte előző két kötet (Angyalstop 1982., Csuklógyakorlatok 1986.) poétikáját. „Egy eljárásmód összefoglalása és meghaladása.”. A mű a korszakban új lírai nyelvezetet hozott létre, valamint a szövegekből kiolvasható, a posztmodernitás sajátosságait […]

Tovább olvasom