Gaál-Nyeste Katalin: Hentesbárd

Kényes volt a tisztaságra. Az egészség, vagy mi a szar. Álló nap suvickolta a kezét. Óránként a mosdót. Rég leszoktatta magát arról, hogy a kezét a hátsójában törölje meg. Most izgatott. Ez kivétel. Hosszabb fazonú ing, nincs betűrve a nadrág derekába. A mintája sem kontúros. Színátmenetes. Nem látszanak vizes foltok hátul. Ő sem foglakozik vele. […]

Tovább olvasom


Balogh Ádám: Second Hand

Nem úgy volt, hogy nadrágot venni mész? – kérdezte a menyasszonyom főiskolánk kocsmájában, ahová az esti órája előtt csak egy kávéra ugrott be. Én felnéztem, miután berúgtam a csocsólabdát a kapuba, és legszívesebben azt mondtam volna, igazából inkább neked fontos, hogy jól nézzek ki, engem mindig az érdekelt jobban, milyen ügyes vagyok, de három baksör […]

Tovább olvasom


Gaál-Nyeste Katalin: Tovább

A kis bőröndöt hoztad le. Azt mondtad, nem találtad a másikat. Nem baj. Ma nem fogunk veszekedni. Majd valamikor. Azon a péntek délután, amikor visszajövök. Rám kérdezel, miért csak kis bőrönd. Keresem a hangodban a gúnyt. Nem találom. Fáradt leszel, de kedves, és pusztán kíváncsi. Nem fogsz erre a napra emlékezni. Én sem. Lepakolok az […]

Tovább olvasom


Vajdics Anikó: Vonaton

A székesfehérvári pályaőrnek elől hiányzik egy foga. Teljesen kopasz, az állán kecskeszakáll, a fülében (mindkettőben) aranykarikák. Ha nem ujjatlan pólót viselne a neonmellény alatt, nem látszana a bal vállán a tetoválás. A meleg fiú észrevette, hogy nézem. Napszemüveget tol a szemére. Joggal: a tekintetéből, amit a nekem háttal ülő srácra vet, így alig látszik valami. […]

Tovább olvasom


Balogh Ádám: Tudjuk le a formaságokat

Írta: Balogh Ádám Egy idős hölgy próbálja feltuszkolni a csomagját a vonatra, amelyre én is felszállni készülök. Közelebb lépek, felajánlom, hogy felsegítem a poggyászát, a kalauznő kihajol az ajtón, kiveszi a kezemből a bőröndöt olyan természetességgel, mintha csak neki nyújtanám. Miután elindul a vonat, mindenki elfoglalja a helyét, én nem is keresek, úgyis leszállok a […]

Tovább olvasom


Szabó Dárió: Amikor az írás aktusában majdnem

Írta: Szabó Dárió Előre dől. Fű, koktélok, műmellek, fehérített fogsor, rózsaszín paróka, kisajak plasztika, szájba élvezés, izzadt fenék és egymáshoz tapadó végtagok, tettre kész idegenség. Kínosan és gyomorforgatóan közhelyes recska-sztorit szeretne írni. Hátra dől, előre dől. LA, koktélbár, feszes csöcsök, formás lábak – hátra dől, előre dől –, meg nem értett pornósztárok – hátra dől, […]

Tovább olvasom


Gaál-Nyeste Katalin: Bájital

Írta: Gaál-Nyeste Katalin Rágta a körmét. Nem szokásból. Az idegeskedés miatt. Akkor vette észre, amikor beakadt a harisnyájába, és szitkozódni kezdett a szar minőség miatt. Elfelejtette, hogy ez nem az a nylon, amit eddig hordott. Alpakka, angóra, vagy valami ilyesmi. Bár gyapjút vagy selymet jobb szeretne. Könnyebb megjegyezni. Ma színházba mennek. Nem. Az holnapután. Ma […]

Tovább olvasom


Dobozvilágok

Írta: Vajdics Anikó Vannak álló, mozgó és hordozható dobozok. Az álló dobozok egy része a hideg elleni védelmet és a biztonságos, nyugodt pihenést szolgálja. Az ilyen dobozok különböző méretűek lehetnek. Vannak egészen nagyok, égbe nyúlóak, amelyekben sokan elférnek egyszerre, s vannak kisebbek, amelyekbe legfeljebb csak páran húzódhatnak a hideg ellen. Összefoglaló néven nevezzük most mindegyiket […]

Tovább olvasom


A létezés jogán

Írta: Ábrahám Erika Lucának, Enikőnek, Vietnek Megvettem a könyveket. Negyvennyolc kitűnő lett, nem nagy sztori, sőt, ha hozzáteszem a jutalomkönyvek várható sorsát, ugye, egészen illuzórikus, hogy nem rálegyintve, darab-darabra vásárolok, hanem személyre szólóan Lucának, Enikőnek, Vietnek. Megvan a kincs, jövök ki a Kökiből a súlyos csomagokkal, büszke vagyok magamra, az elmúlt hónapban leküzdöttem a pénzügyi […]

Tovább olvasom


Remete

Írta: Gaál-Nyeste Katalin Óriási tündöklő csillag hullott le az égből. Estére legyen pénzem kajára. A nyál azonnal összefutott a számban. Nem volt íze. Tapadós volt és büdös. Elcsesztem. Gondolhattam volna arra, hogy legyen pénzem piára. Mégegy csillag. Kisebb. Megvan a pia. Aztán mégegy és mégegy és mégegy. Nem győztem újabb és újabb kívánságokat kitalálni. Holnap […]

Tovább olvasom