Borborygmi Hosszú volt a nap. Már nem emlékszem, mikor kezdődött − talán egy évvel ezelőtt. Azóta módszeresen rendszerezem az engem emésztő tér rezdüléseit: a padló fáradt reccsenését, amikor az aranyhalhoz lépek. Hamar felejt. Az eldőlt szemeteszsák ideges zörgését, benne a kihűlt üvegek egymáshoz dörgölőznek. Akár egy szerves helikopter, az épület nyelőcsövébe tévedt poloska szárnycsapásait. A […]
Kirakat Ott álltunk a kirakat előtt, hevesen zúdult ránk a szél, mintha elvihetne bárhová, kapaszkodtál belém vagy én beléd, erre már nem emlékszem, a kirakat ellenben megingathatatlanul állt előttünk, ez egészen biztos, percek teltek el, mégse történt semmi, téged mégis letaglózott a látvány, én persze nem értettem, mi tetszik neked azokon a poros műtárgyakon, mennünk […]
Nukleáris eső Ráfagynak a kékek a zöldre és a zöldek a kékre, kilépek az ajtón, szememre üveget, fejemre öntöttvas sapkát húzok. Csak így lehet kijönni lentről. Öntöttvas. Persze. Alumínium nem lehet, mert az egyből leolvad a fejemről, lecsorogna a vállamon, a hátamon, aztán csorognék én is a fémmel együtt, nem csontszilánkokra esnék, nem maradna bizonyosságot […]
sugdolózós táborokban szokás játszani a sugdolózóst: körben ülünk, valaki kitalál valamit és továbbadja halkan a szomszédjának, aki megint tovább, míg végül az utolsó hangosan kimondja, ami eljutott hozzá. ez gyakran egyáltalán nem egyezik a kitaláló szándékával, de a vicces pillanatok éppen ebből születnek. anyáéknak még én mutattam a játékot az öcsémmel: két testvérnek egy idő […]
Körforgás Egy orrszarvúbogárról küldött fotók villannak fel a képernyőn, miközben egy másik országból próbálsz valakit lebeszélni az öngyilkosságról. A depresszióval küzdő embereknek szürkébb az arca. Az alkoholisták felnőtt gyermekei magukban keresik a hibát. Az orvosod stresszről beszél, szerinted a tested emlékszik valamire, de sosem alkalmas a pillanat. Megkérdezik, hogy haragudnál-e, balra húzod az orrszarvúbogarakat, a […]
Az első ravatalom Végtelen volt a csend. Szentképek égtek a falon. A sarokban egy repedés gyökeret vert, vakolat koppant minden vendéghajon. Míg a rokonság körbejárt, lámpa imbolygott, ordibált: „Kialudt két szép szembogár” – hívott, hogy véle ordibálj. Én csak álltam bűvkörében, a repedések, mint a pókfonál, mely láthatatlan vaksötétben, eltűntek lassan, tétován, s emlékeimben a […]
Harangok vonulása Hervay Gizellának Ma kedvem volt kiülni a filagóriára. A Nap és én pont egy szögből sütöttünk egymásra. Azon gondolkodtam, miért készítenek még ma is gyékény kosarakat. Sokakat gyötör az antikvitás, akiket gyötör, azok tudják csak, hogy visszanyúlni érte nem lehet. Ilyenkor látom meg, hogy mennyire szép a kert, mikor a megizzadt gazok […]
Táncrend Az öreg grófot rostok közé zárta az északi boszorkány, aki a hagyatéki árverésen csak az ódon kastély tánctermének parkettájára licitált. A gróf tánctanár volt egykoron. Mostanában lépteim alól mordul fel. Lépj tisztességesen! Besurranó tolvajok osonnak így! – recsegi panaszosan. Csak addig van rám szüksége, amíg fel nem ébred az Alvómester, aki ilyenkor a rácsok […]
A Pavlov-módszer I. a metronóm kattogása diktálja a nyálelválasztás ütemét középgyors négynegyed erre akár még táncolhatna is az ember ha nagyon szeretne szakállát simogatva Pavlov is gondolhatott rá hogy hegedűt vagy brácsát ragadjon vagy csak üsse az asztalt öklével és a poharakat és csészéket a mindenféle kiskanalakkal miközben őrjöngve extázisba ringatja magát a […]
8 ütem ágyamról nézek 3 madarat egy telefon- vezetéken. egy elszáll onnan. aztán még egy. egy maradt, aztán már az sincs. írógépem hallgat, mint a sír. és én madárlesre kicsinyedtem. csak gondoltam elmondom neked, te fasz. Az eredeti szöveg elérhető ide kattintva A fordító: Holczer Dávid A borítókép forrása: unsplash
[…] al acestei expoziții și un poem din #kazim a (...)
[…] al acestei expoziții și un poem din #kazim a (...)