Beszállok a kocsiba, a műszerfal tetején szendvics vár, meghatódom. Annyi mindenkiről gondoskodsz, mondja, rólad meg senki. Utazunk haza a fürkésző márciusban. Az ablakban kifakult ELADÓ tábla, alatta anya mobilszáma. A kertben a természet csökönyös rendje, vakondtúrás, árvacsalán, gombvirág. Amúgy százszorszép, de mi gombvirágnak mondtuk, izmos szára szívósan tartott a koszorúban, érthetetlen, […]
II. Aztán jön a bosszúvágy meg a ki ha nem én meg a majd most az anyázások a sírás nélküli fájdalom elfojtott sikolyában zsibongó bizonygatás ami szépen lassan lecsillapul vagy egyszerre alszik el mint mikor poroltóval oltják a véletlen tüzet és átalakul lassan gomolygó füstté ami ide is oda is befészkeli magát burjánzik terjeng […]
Tavaszi csillagnézés kezdőknek A ház mögé mész a nap óráddal ellentétesen forog öltözöl sálsapka kint takaróra fekszel hanyatt az alkonyat rövid hideg lesz fent sötétben sárga kék és foltos haldokló csillagok a holdon tenger elmélyedt kráter és csönd ekkor… … igen ekkor elfogadod hogy a kerted kert a ház otthon a diófa haldoklik és ez […]
Hová lett? Percekig a tükör előtt. Kettéválasztom a hajam, lefogom a tövénél, ahol lenőtt a festék. Utána rétegelt színpaletta, áfonyalilát követi a sötétbordó, alatta mahagóni barna. Előtte kipróbáltam a rézvöröset, már én sem tudom melyik volt az első. Közben a hajhagymák leálltak, mint egy becsődölt gyárban a gépek. A motorok elhalkultak, nincs több pigmenttermelés. Odakint […]
Örökhullám Anyunak Úgy akarok rólad írni, hogy ne kelljen írnom. Beszélni rólad mindig, mondani semmit. Senki sem bíztatott maradásra. Minden elhallgatott azóta örökhullámként verődik vissza. Faltól – falig ér, mint az a hang. Karcol. Ágak csikorgása a […]
Anyunak mondom mindig, amikor gyanakodni kezdek, hogy valami nem stimmel, mintha ő tehetne az egészről, hogy itt vagyunk újra együtt a régi házban; neki mondom, hogy baj lesz, ezt a házat már rég eladtuk, nem mászkálhatunk benne úgy, mintha még mindig a miénk lenne, pláne nem a gyerekekkel, akik sohasem jártak itt, Balut kivéve, de […]
Készítette: Szabó Krisztina Az volt nehéz, hogy az álomban gyakorlatilag benne volt az egész regény, ahogy a magban benne rejlik az egész fa, de volt bennem egy iszonyú félelem, hogy elrontom. Annyira kompakt és annyira plasztikus volt az álom, hogy ha én ezt mondatokra felváltom, akkor tönkre teszem. Úgyhogy három évig csak hurcoltam magamban az […]
Kényes volt a tisztaságra. Az egészség, vagy mi a szar. Álló nap suvickolta a kezét. Óránként a mosdót. Rég leszoktatta magát arról, hogy a kezét a hátsójában törölje meg. Most izgatott. Ez kivétel. Hosszabb fazonú ing, nincs betűrve a nadrág derekába. A mintája sem kontúros. Színátmenetes. Nem látszanak vizes foltok hátul. Ő sem foglakozik vele. […]
Nem úgy volt, hogy nadrágot venni mész? – kérdezte a menyasszonyom főiskolánk kocsmájában, ahová az esti órája előtt csak egy kávéra ugrott be. Én felnéztem, miután berúgtam a csocsólabdát a kapuba, és legszívesebben azt mondtam volna, igazából inkább neked fontos, hogy jól nézzek ki, engem mindig az érdekelt jobban, milyen ügyes vagyok, de három baksör […]
Írta: Babos Orsolya A Zóna mint a hatóságok által szigorú őrizet alatt álló, kordonnal elkerített terület Arkagyij és Borisz Sztrugackij Piknik az árokparton c. művében jelent meg először, azóta pedig több médiaplatformon is jelen van. Az előző cikk a Zóna idő- és térszerkezetének kérdéseit járta körbe, míg itt a Zóna tudatának megléte, valamint az értelmezési lehetőségek keresése áll […]
