Az ördög egy szakállas öregember
Ragacsos kocsmaasztalnál ül,
járókelőket néz.
Nagy sóhajjal hagyja el testét
a mellette pihenő kuvasz,
a zöld legyek nem bírják el
magukat két ablaküveg között.
A templom előtt sétáló vénasszony
zsebéből almák gurulnak ki.
Elalszanak a fehér ruhás kísértetek
az onkológián.
Azt mondják, az öreg őrült,
magában beszél most is:
ölnek a túloldalon.
Szétszakadnak a házfalak,
többé nem állnak lábra.
Tömegek indulnak a tengeren túlra,
hogy a víz elmossa korábbi életük.
Erdőtűz lobog. Elárvult gyerekek
futnak az országhatár felé.
Sörszagban ázik tekintete,
szavait issza a mennyezet,
penész képében kivirágzik.
Kiirthatatlan gyomnövény.
A következő
A szomszédasszonyt is a vöröshangyák
vitték el múlt télen.
Feketeszalagos krizantémot vettél a piacon,
talán ott, összezsugorodott testét nézve
másztak bőröd alá.
És befolytak a padlórésen,
fekete írást hagytak
csillogó ablakaidon,
éjjel a húsod rágták,
ellopták szavaid,
egyre némább lettél.
Előbb naponta, később óránként ráztuk ki
ágyneműd, a pap azt mondta,
így meghosszabbíthatjuk az életed.
Föl-le emeltünk, újszülött voltál
a másvilágban.
Most egy újabb tél előtt
rózsáért állok sorban a piacon.
Remeg alattam a föld.
Akik jöttek
Hetekkel később tűnt fel,
hogy elírták a neved a kereszten.
A madarak akkor fészkeltek a házba.
Föl-alá röpködtek, betörték a vitrint,
leverték a drága porcelánt.
Az utcában azt beszélték,
ők költöztek a helyedre.
Ha belépek, nagy fekete szemekkel
bámulnak rám, köröznek,
sebesre csípik a bőröm.
Tegnap károgó varjak,
ma hollók, holnap hóbaglyok
nyelik a fényt az ablakban.
Hozzájuk vágom, amit találok,
csörömpölve hullanak szét
a tányérok és vázák.
Elírt neved sápadtan tántorog a kereszten.
Csendben hallgatod,
ahogy tönkreteszünk mindent.

Vadócz Dávid fotója
Kopriva Nikolett (1996, Munkács) költő. Versei megjelentek többek között a Bárka, Magyar Napló, Eső, Irodalmi Jelen folyóiratokban. Első kötete: Amire csak a fák emlékeznek (2020). Elismerések: Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíj (2020), Magyar Írószövetség Debüt-díj (2021), Együtt Nívódíj (2022).
A borítókép forrása: Pixabay