Bék Timur – Karambol

Bék Timur
Karambol

itt már csak a hangok maradtak.
a galambok morgása,
a tollak közül menekülő rebbenések,
de sehol egy madár.
az ősz hangja, ahogy a leveleknek udvarol,
és a levelek hangja,
ahogy egymás után simogatják meg a betont,
de sehol egy levél.
és nincs beton.

itt már csak a hangok maradtak.
nincsenek ajtók, csak egy-egy csikordulás a házak elejében,
és házak sincsenek,
csak lebegő ablakok, hogy az utcára leheljék
a veszekedéseket és a TV zaját,
de ez is milyen nehéz, amikor
nincsenek TV-k, és nincsen, ki veszekedjen,
mert az emberek is eltűntek.

sikolyok maradtak.
nyögések,
szipogás,
egymást karcoló szempillák hangja.
és minden, mi maradt, egyszerre hallatszik,

tisztán és borzasztóan közelről:
egyszerre jajdulnak föl a házak,
csikordulnak az ajtók, a gumik,
egyszerre szakadnak szét a torkok.

. . .

egy összeomló város
utolsó segélykiáltása
morajlik egy gyermek fülkagylójában.

1997-ben született Komlón, ám rövidesen Szászvárra költöztették, amit máig a „haza” szóval emleget. A bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban eltöltött négy remek év után (ez a reklám helye) Szegedre költözött. Jelenleg itt él, és tanul, hogy később magyart taníthasson középiskolás fokon. Három éve ír verseket.