Turbék

Írta: Balogh Ádám

Évekkel ezelőtt váratlanul összefutottam egy barátommal, nekem szabadnapom volt, ahogyan neki is, nem sietett haza, hát vettünk két palack bort, egy kiló kenyeret, két szál kolbászt, meg egy üveg savanyú uborkát és kiültünk fogyasztani a vár alá, ahol csak egyetlen madár járt, egy tépett galamb, miért is ne csemegézzen velünk, elédobtunk egy karika kolbászt, amit inkább támadásnak vett, mint invitálásnak, de elrepülni képtelen volt, csak arrébb ugrált, majd egy kis darab kenyérrel próbálkoztunk, erre azonnal lecsapott, aztán egyre gondoltuk, hátha örömet okozna neki is egy kis bor, igyon velünk, és kis tálka nem lévén kéznél, átitattunk egy katonát Dankó Pistával, nem teketóriázott sokat, odabillegett, lecsapott a csemegére, és pár perc múlva már szédelgett is, mi meg nevettünk, hogy a galamb mozgása milyen hasonlóságot mutat a miénkkel, ahogyan a bokor felé indult botladozva, de csak addig kacagtunk szédelgésén, míg meg nem jelent egy macska az éhes vadász tekintetével, de nem próbáltuk elzavarni, hiszen kik vagyunk mi, hogy beavatkozzunk természetes folyamatokba.galambtoll