Slamtől slambe – ötödszörre!

Írta: Nagy Tamás

A tíz éves magyar slam poetry-mozgalom idén rendezi meg 5. Országos Bajnokságát, ahol egyaránt összecsaphatnak (kortárs) költők és (sorstárs) rapperek, valamint bárki, aki teletölti a szótárát egy verbális küzdelemhez.  Jelentkezz Te is, ha neked is tele a… szótárad!

slamtol-slambe-otodszorre

A jelen és AKKEZDETek

A hazai slammerek 5. Országos Bajnokságát a már-már hagyományos előválogató előzi meg szeptember 23. és 25. között a budapesti Ankertben. Érdemes figyelemmel követni az esemény Facebook-oldalát, ahol hamarosan további információk fognak megjelenni:  Az idei versenyre a jelentkezés a www.slampoetry.huweboldalon lesz lehetséges augusztus 22-étől, azaz hétfőtől. A jelentkezési időszak szeptember 11-én vagy a 150 fős létszám beteltekor zárul majd le. A hazai slamközösség eddigi bajnokai: Süveg Márk „Saïd” (kétszeres bajnok!); Horváth Kristóf „Színész Bob”; Basch Péter „Peti”. A magyar bajnokok eddig remekül szerepeltek az Európa-Bajnokságokon is.

Hazánkban a slam poetry Akkezdet Phiai nevű rap zenekarral és az I. Budapest Slam nevű rendezvénnyel (2006) jelent meg a köztudatban, olyan közvetlen előzmények után, mint Szkárosi Endre hangköltészeti kísérletei, Pajor Tamás dalszövegei és Hofi Géza humoros, társadalomkritikus stand up-előadásai (Vass 2012: 43). A mozgalom megjelenése óta egyre népszerűbb Magyarországon, 2013 óta pedig része az érettségi tételeknek „az irodalom határterületei” általános témakörben (Toroczkay 2013).

A slam poetry megjelenésével hazánkban egy olyan sajátos szubkultúra alakult ki, amely több ponton is hasonlóságot mutat a ’70-es, ’80-as évek magyar neoavantgárd mozgalmaival (ezotéria, experimentalitás, szabad asszociáció, underground). (A magyar neoavantgárd mozgalmakról bővebben lásd Havasréti 2005.) A hazai slam poetry célja megegyezik a mozgalom nemzetközi alapelveivel: megváltoztatni a költészetről elfogadott általános nézeteket; ledönteni a korlátokat a költő, a bíráló és a közönség között. A nemzetközi trendből kiindulva alakultak ki a hazai slam poetry tradíciói: a konferanszié (MC) szerepének változása (amíg az Amerikai Egyesült Államokban abszolút hatalommal bír, addig hazánkban a versenyeken inkább a közönség szava a döntő) és a magyar szabályok kialakulása (a szabályokról bővebben lásd Mavrák 2012 vagyhttp://slampoetry.hu/szabalyok/).

A slam-szövegek általános témáiként a köznapi események; az egyéni élettörténések; a társadalmi-közéleti, politikai aktualitások; a popkulturális rendezvények és maga a slam és a slamelés említhetők meg (Veszelszki 2014). A slam-szövegekre a beszélt köznyelvi változat jellemző, valamint a trágár szavak használata és az irodalmi hagyományhoz való csatlakozás szándéka (szépirodalmi utalások, evokáció, intertextualitás). De a nyelvi játék, a humor és a poétikai eszközök (metaforák, hasonlatok stb.) legalább ennyire markáns összetevői a slamelésnek.

A „hagyományos” versek és a slam-szövegek közötti különbség főként az előadás tervezésében mutatkozik meg: a slam esetében a verbalitás mellett a nonverbális jelek is meghatározó szerepet töltenek be, amelyeknek köszönhetően az előadás teátrális jellege fokozódik. Ahogy a dráma a színpadon, úgy az előre megtervezett és leírt slam-szöveg az előadás során kel életre és váltja ki az előadóval közvetlen kapcsolatban lévő közönségből az előre meg nem jósolható hatást.

Slam poetry: költészeten innen és túl

A slam poetry az 1980-as évek közepén Chicagoból indult Marc Kelly Smith („Slam Papi”) kezdeményezésével, aki az irodalmi élet felpezsdítését a színpadi performansz; a közösségi költészet; az utcanyelvi elemekkel tűzdelt, de szofisztikált verbális vetélkedés összekapcsolásában látta. A rendezvényeken bármikor mikrofont ragadhattak munkanélküliek, hajléktalanok, kétes egzisztenciák, ezért a slam-szövegektől soha nem állt távol a politika, a társadalomkritika és a humor (Vass 2012: 38-39). A slam poetry megítélése nemcsak hazánkban, hanem külföldön is vegyes: amíg Bob Holman, amerikai költő a költészet demokratizálásának tartja, addig Harold Bloom, amerikai kritikus a művészet halálaként aposztrofálja (Mavrák 2012).

Angyal (2012) szerint „a slam csak nevében modern, társadalmi tevékenységében egyidős a költészettel.” A slam poetrynek egyaránt voltak közvetett és közvetlen előzményei. A közvetett előzmények közül az egyik legfontosabb az ókori költészet és irodalom-felfogás. Az ógörög költőviadalok esetében a versekre az oralitás volt jellemző, nem az írott forma, valamint a költészet kompetitív jellegű volt. Az ókorban (pl. Platón, Arisztotelész, Seneca számára) a könyv csupán segédeszköz volt (Borges 2002: 13), a költészet pedig az élet hordozója. A trubadúr-líra a zenei kíséret meghatározó szerepe miatt, a régi kocsmaversek, a bök- és gúnyversek, a bárdok rímes szövegei pedig tematikájukat tekintve hasonlítanak egyes slam-szövegekre (Angyal 2012). Az avantgárd irányzatok főként a nyelv zeneiségének hangsúlyozása miatt hatottak a slam poetryre: a futurista költeményekben a nyelvben rejlő zenei elemek (pl. ritmus) egyenrangúak voltak a költői kifejezőeszközökkel. A hangköltészeti alkotások pedig experimentális jellegükből kifolyólag tekinthetők a slam poetry előképeinek (Szkárosi 2013).

A slam poetry közvetlen előzményei között nagy szerepe volt az afroamerikai (ellen)kultúrának, amely egyaránt hozzájárult a rap és a hip hop zenei stílusok alapjainak lefektetéséhez, valamint a slam poetry alakulásához. A „fekete” kultúrához köthető művészeti fórumok (Harlem-reneszánsz, Black Arts Movement, Black Artist Group stb.) és stílusok (jazz, rap, hip hop) termékenyen hatottak a később kibontakozó slam-mozgalomra (lásd Marc Levin Slam – A szó fegyver című filmjét).

Az afroamerikai kultúra mellett az ún. beat-generáció is nagy hatással volt a slam poetryre. A Columbia egyetemen tanuló fehér diákok (mint a beat alapító atyái) más etnikumú művészeket is befogadtak, és előszeretettel olvastak jazz zenészek társaságában (Gyukics 2013). A beatek open readingjei hasonlóságot mutatnak a slam-estekkel, valamint „a slam poetry – írja Závada (2014) – a virtuozitás iránt érzett vonzódása, fokozott érzékenysége és személyessége, a szabad, improvizatív formák és a zene szeretete, rendszerkritikus, humanisztikus szemlélete, illetve performansz és happening kultúrája kapcsán is mind a beatek poétikai tradíciójába helyeződik vissza.”

A slam poetry kialakulásához és amerikai sikeréhez hozzájárult a kulturális kontextus. Az Amerikai Egyesült Államokban az 1980-as évek végén a költészet kulturális pozíciójának hanyatlása és az olvasóközönség eltűnése volt megfigyelhető. Joseph Epstein Who killed poetry? (1988), Dana Gioia Can Poetry Matter?(1991) című írásaikban a költészet fontosságát hangsúlyozták, és megoldásokat kerestek az irodalom népszerűsítésére. „Az olvasóközönség megnyerése ott kezdődik – írja Gioia  –, hogy meg kell találni, »mi foglalkoztatja az embereket«, és nem pedig a költőket […] a költészetet fel kell szabadítani az irodalomkritika nyomása alól” (fordította Tonte 2012).

Talán nem túlzás azt állítani, hogy napjainkban a magyar irodalmi élet is hasonló betegségekkel  küzd. Kérdés, hogy a hazai slam poetry ezt mennyire tudja (vagy szeretné) orvosolni. Talán ez is kiderül a következő verbális kezelésen, az 5. Országos Bajnokságon.

Szóval szótárakat betölteni!

Felhasznált irodalom:

–          Angyal Gyula 2012. Pohár víznek vihara (véleményem a slam poetry kontra publikált költészet vitáról). http://angyalgyula.gportal.hu/gindex.php?pg=12793737&nid=6289729

–          Borges, Jorge Luis 2002. A költői mesterség. Budapest: Európa Könyvkiadó.

–          Epstein ,Joseph 1988. „Who killed poetry?” https://antville.org/static/buoy/files/epstien.pdf

–          Gioia ,Dana 1991. „Can Poetry Matter?” http://www.danagioia.net/essays/ecpm.htm

–          Gyukics Gábor 2013. Nyitott slam. Magyar Műhely. 51. évf. 164. sz. / 2013. 6-10.

–          Havasréti József 2005. Alternatív regiszterek: a kulturális ellenállás formái a magyar neoavantgárdban. Budapest: Typotex Kiadó.Mavrák Katalin 2012. Mi az a slam poetry?http://konyves.blog.hu/2012/10/02/slam_poetry_140

–          Tonte Renáta 2012. „Szakértői” vélemény az „akadémikus költőkhöz”. http://www.irodalmijelen.hu/05242013-1555/szakertoi-velemeny-az-akademikus-koltokhoz-mit-kezdjunk-slammel-3

Eredeti forrás: Uploaded Magazin